Melegen hengerelt lemez és hidegen hengerelt lemez alakítási folyamat összehasonlító elemzése

Az acélgyártási folyamatban a meleghengerlés és a hideghengerlés két kulcsfontosságú alakítási folyamat. Jelentős hatással vannak az acél szervezetére és tulajdonságaira. Ennek a cikknek a célja a két folyamat közötti különbségek feltárása, hogy az olvasók jobban megértsék alkalmazásaikat és jellemzőit.

 

Először is a meleghengerlési folyamat

 

A meleghengerlés, ahogy a neve is sugallja, egy hengerlési eljárás, amelyben az acélt magas hőmérsékletre hevítik. Általában a tuskót vagy tuskót 1100-1250 fokos hőmérsékleti tartományra melegítik, majd hengerelik a malomban. A meleghengerlés befejezési hőmérsékletét általában 800 és 900 fok között szabályozzák, majd az acélt természetesen levegőn lehűtik.

 

A melegen hengerelt acél felülete vas-oxid réteget képez, ami nem csak bizonyos korrózióállóságot ad az acélnak, így szabad levegőn is tárolható, hanem durvább felülethez és nagyobb méretingadozásokhoz is vezet. Ezért a magas acél felületkezelési és méretpontossági követelményeihez, általában melegen hengerelt félkész termékekben vagy hideghengerlési eljáráson alapuló késztermékekben.

 

A meleghengerlés előnyei közé tartozik a gyors alakítási sebesség, a nagy hozam, valamint az acél keresztmetszeti formák széles skálájának előállítására a bevonat károsodása nélkül. Ezenkívül a meleghengerlés jelentősen növelheti az acél folyáshatárát, javíthatja mechanikai tulajdonságait.

 

Másodszor, hideghengerlési eljárás

A meleghengerléstől eltérően a hideghengerlés egy acélhengerlési eljárás szobahőmérsékleten. Bár az acéllemez felmelegszik a feldolgozás során, de az általános hőmérséklet még mindig az alacsonyabb tartományban van. A hideghengerlést általában melegen hengerelt acéltekercsekkel, mint nyersanyaggal végzik, a pácolást követően az oxidált bőr eltávolítására, a hengerműben történő nyomásos feldolgozást és végül a hengerelt kemény tekercseket.

A hidegen hengerelt acél magas felületi minőséggel és sima tapintással rendelkezik, ami elsősorban a pácolási folyamatnak köszönhető. Ugyanakkor a hidegen hengerelt acél szilárdsága és keménysége is viszonylag magas, jó plaszticitású és nyúlású, ezért széles körben használják az autóiparban, a háztartási készülékekben és a hardveriparban.

A hideghengerlés fő előnye, hogy tönkreteheti a tuskó öntési szervezetét, finomítja az acél szemcséit, megszünteti a mikroszerkezet hibáit, javítva ezzel az acél mechanikai tulajdonságait. Ezen túlmenően, a hideghengerlés is egy bizonyos mértékig, hogy megszüntesse az öntés a buborékok képződése, repedések és laza és egyéb hibák.

 

Harmadszor, a meleghengerlés és a hideghengerlés közötti különbség

1. hőmérséklet-különbségek: melegen hengerlés magas hőmérsékleten, míg a hideghengerlés szobahőmérsékleten fejeződik be. Ez a leglényegesebb különbség a két folyamat között.

2. felületi minőség: a hidegen hengerelt lemez felületi minősége magas, míg a melegen hengerelt acél viszonylag durva.

3. Teljesítmény jellemzők: a melegen hengerelt lemez folyáshatára magasabb, de a hidegen hengerelt acél szilárdsága és keménysége magasabb. Ezenkívül a hidegen hengerelt acél alakítási tulajdonságai is jobbak, mint a melegen hengerelt acélé.

Összességében a meleghengerlésnek és a hideghengerlésnek megvannak a maga sajátosságai és előnyei, mely eljárás kiválasztása az alkalmazás speciális igényeitől és az acél teljesítménykövetelményeitől függ. E két folyamat különbségeinek és jellemzőinek megértésével jobban kiválaszthatjuk a megfelelő acélt a projekthez.